A múltkori témához szeretnék még néhány gondolatot hozzáfűzni. A legutóbbi bejegyzésben végig vettük, hogy milyen okok állhatnak amögött, hogy nem érkezik válasz az üzenetekre, és sok beszélgetés megszakad. Nos, már ott is igyekeztem néhány tippet adni, de arra gondoltam, érdemes lehet még néhány gondolatot bővebben kifejteni ezzel kapcsolatban.
A korábbi bejegyzést még nem olvastad, itt megtalálod: Ezért nem írnak vissza a randi appokon
Először is fontos megérteni valamint. Az, hogy a levelek egy részére nem érkezik reakció egy jelenség, ami óhatatlanul hozzá tartozik ehhez a típusú ismerkedéshez. Ahogy láthattátok a Miért nem írnak vissza? című posztban, vannak olyan esetek, amivel nem tudunk mit kezdeni, mert nem rajtunk múlik. Ezeket egyszerűen el kell fogadni, tudni kell túllépni rajta. Míg vannak olyan esetek, amiken egy kis odafigyeléssel javíthatunk, így néhány beszélgetés menthető lehet, illetve némileg javulhat a „válaszadási arányunk”.
Szóval összefoglaltam néhány dolgot így külön is, hogy mire érdemes picit odafigyelni. A bejegyzés első felében adnék néhány tippet arra vonatkozóan, mivel lehet egy kicsit javítani az arányokat. A második felében pedig pár olyan gondolatot vetnék fel, hogy mégis mennyire kell egyáltalán foglalkoznunk azzal, hogy ki miért vagy miért nem ír vissza, és hogyan is érdemes hozzáállni ehhez a jelenséghez…
Tippek, ha nem írnak vissza
Tedd meg, amit lehet, a többit meg engedd el
Nos, az első és legfontosabb, még bármilyen konkrét tipp előtt az az, hogy természetesen tedd meg azt, ami tőled telik. Néhány tipp igazán apróság, mégis adott esetben billentheti erre vagy arra a mérleg nyelvét.
Ugyanakkor el kel fogadni, hogy alacsony a válaszadási hajlandóság úgy általánosságban. Egyébként megsúgom, ez nem csak a pasik problémája. Például nálam is eszméletlen sok csevegés volt, aminek az vetett véget, hogy egy ponton felszívódott a srác. És igen, néhány baromira nem esett jól. Arról már nem is beszélve, hány olyan párom volt, akivel kapásból el sem indult a beszélgetés.
Szóval el kell fogadni, hogy ez egy ilyen játék, néha elég személytelen a közeg, ahol a nagy számok törvénye uralkodik. Vagyis sok párból, kevés beszélgetés lesz, amiből még kevesebb találkozó. Mégis azt mondom, amit lehet azért tegyük meg annak érdekében, hogy megmutassuk magunkat, hogy esélyt adjunk. Innentől meg egyszerűen engedjük el a többit, mert nem rajtunk múlik.
Rendezd a profilod
Sokan azt gondolják, úgyis csak a képek számítanak, ezért nem annyira fontos a profil többi része. Ám, a szimpi-nem szimpi döntésnél igenis van szerepe a profilodnak és nem csak a képeidnek! Persze a képeket sem árt átnézni. Csak a példa kedvéért mondom, egyszer volt egy olyan tinder matchem, aki a második képen csak az állától a mellkasa közepéig volt látható… Neki nem tűnt fel, mert csak felpakolt pár képet, de egyszer sem kukkantott rá, hogyan is néz ki a profilja. Mivel eleve csak két vagy három képet rakott fel, eléggé rombolta a renoméját.
Egy másik srác az érdeklődési körei között (amiket egy nagy halom szmájlival illusztrált) a fogakat és a szexet jelölte meg. Amikor kicsit pikírtan csipkelődve belekérdeztem, teljesen humortalanul annyit mondott, már nem is emlékszik, mit rakott ki, és egyébként sem gondolta, hogy bárki megnézni mi van ott.
Pedig megnézik. Még ha hihetetlen is. Főleg ha már érdekesebb csevegésre is sor kerül, pláne ha találkozó is kilátásban van, akkor azért csak ránéz az ember arra a profilra alaposabban. És bizony könnyen billentheti a mérleg nyelvét erre vagy arra az, hogy mit is talál azon a profilon. Még ha össze is jönnek a párok, ha hagy maga után kívánnivalót a profilod, az simán ronthatja a válaszadási hajlandóságot, vagy a randiig való eljutást. Főleg, ha mondjuk kérdőjeles, hogy mennyire is vagy szimpi.
Fond a beszélgetés fonalát
Akik bosszankodnak a „miért nem ír vissza” témán, közülük meglepően sokan valójában inkább a sültgalambot várják alanyi jogon, miközben nem tesznek azért, hogy ténylegesen kapjanak is választ. Ha eredményt is szeretnénk, akkor nem csak úgy a nagyvilágba cseverésszünk, várva, hogy pár kép alapján totál lelkesen válaszolgassanak, és csak úgy az ölünkbe pottyanjon minden, amit elvárunk. Nos, nem. Tudatosan alakítjuk azokat a beszélgetéseket!
A rutinosak ügyelnek arra, hogy gördülékeny és jó hangulatú legyen a beszélgetés, így ha nem figyelsz erre, könnyen alulmaradhatsz. Persze kevésbé rutinosaknak eleinte elég, ha arra odafigyelnek, hogy lehessen könnyen reagálni arra, amit írnak.
Csak úgy megemlíteném, például a rutinos nőcsábászok, nem csak úgy felvetnek témákat meg kérdezősködnek, hanem nagyon tudatosan terelik a beszélgetést a saját céljaik irányába. Lehet azon borongani, hogy mert a lyukrahajtó szépfiúknak bedőlnek a csajok, de a csúf igazság az, hogy még egy átlagos szoknyapecér is baromi sokat tesz azért, hogy eredményes legyen. Nem azért szedi fel a nőcsábász a csajokat, mert az alfának odadobja magát minden ribanc, hanem azért van annyi strigulája, mert megdolgozott érte. Bármit is gondolunk róluk, ezt el kell ismerni. És ebben az a jó hír, ha te is teszel érte és beleteszed a melót, előbb-utóbb te is eredményesebb leszel. (Ez férfiakra és nőkre egyaránt igaz!)
Dobj be témát, kérdezz (de ne sablonosan)
A felütések fontosak! Érdemes ügyes témafelvetésekkel és szellemes kérdésekkel gördülékennyé tenni a beszélgetést. Első körben jobb lehet valami könnyedebb téma, a továbbiakban meg úgyis látni fogod, mire fogékony a másik.
A kezdő üzeneteknek korábban egy egész bejegyzésnyi tippet összeszedtem, ezeket itt találod: Mivel kezd a beszélgetést tinderen
A jó témafelvetések sokat segítenek, de a sablonos témáktól szerintem jobb tartózkodni, legalábbis csak röviden hozd fel, és inkább ihletet meríts belőle a beszélgetés továbbfonásához. A sablonok kiiktatására jó ötlet, ha van néhány olyan témád, amit kedvelsz és fel tudod vetni a beszélgetés közben, akár véleményezős szemszögből is. A lényeg, hogy úgy vess fel témákat, hogy egyszerűen lehessen rá reagálni. Erre talán a legalkalmasabb formátum, ha könnyed kérdéseket teszel fel. A kérdések azért jók, mert könnyed módon viszi tovább a beszélgetést. És ehhez egy tipp a következő pontban…
Eredeti kérdések
Tudom, mindig le szoktam írni, de akkor most ide is beszúrom, mert nekem ez volt a kedvenc trükköm. 😀 Találj ki magadnak két-három saját kérdést, vagy felvetést – lehetőleg valami szellemeset – amit be tudsz dobni a beszélgetés elindítására, vagy felpezsdítésére. Ezek lehetnek humoros „melyiket választanád”, vagy akár téged érdeklő könnyed témákkal kapcsolatosak is.
Nyilván a legeredetibb, ha ott helyben, a beszélgetésből meríted az ihletet, de nem kell mindig baromi kreatívnak lenni. Az is teljesen jó, ha megvan az a néhány saját kreálmányú kérdésed, amiket bármelyik beszélgetés során be tudsz dobni.
Add meg az esélyt, de engedd el, ha nem válaszkész
Persze bármennyire is kiteszünk magunkért, mindegy mennyire brillírozunk, még így is van, hogy hiába várjuk azt a választ. Ha lankad a beszélgetés adhatsz neki még egy esélyt, semmi rossz nincs abba, ha az elmaradó válasz esetén még egyszer írsz. Dobj be egy új kérdést, vagy csak küldj egy hahót, hátha… Egy próbát megér!
Ha mégsem lobban fel a lelkesedés, akkor pedig ne agyalj rajta, ne tulajdoníts neki túl nagy jelentőséget, engedd el. Ha nem ír vissza, vagy mindig csak szűkszavúan válaszolgat, és érzed, hogy nem lelkes, nem érdeklődik, egyszerűen hagyd rá. Miért teszel energiát olyanba, ahol csak pazarlódsz? Fókuszálj inkább oda, ahol eredményeket érsz el.
***
És itt álljunk is meg egy kicsit! Szóval, igen, ez a lényeg: miért azokra az esetekre fókuszálsz, amikor nem jön válasz? Miért a visszautasításoknak tulajdonítasz nagyobb jelentőséget, ahelyett, hogy a hogyan legyek eredményesebb jellegű önfejlesztésre, illetve a létrejövő beszélgetésekre fókuszálnál?
Szóval így a poszt második felében felvetném a kérdést, hogy amikor azt tapasztaljuk, hogy nem jönnek azok a válaszok, vajon kell-e egyáltalán ennek nagy jelentőséget tulajdonítani, kell-e mindenáron változtatni a helyzeten, kell-e megmagyarázni, hogy „mert ezek a mai….”
Amikor valami nekünk nem tetszővel találkozunk, a felháborodás felhőjébe burkolózunk, élből hibáztatunk másokat, és igazán bele sem gondolunk abba, hogy semmi sem fekete vagy fehér. Pont ezért írtam meg a múltkori posztot, amivel részben az is volt a célom, hogy rávilágítsak, mennyire sokrétű okok állhatnak amögött, ha nem érkezik válasz. Illetve, hogy felvessek egy-egy olyan nézőpontot, ami más megvilágításba helyezhet elsőre elfogadhatatlannak tűnő dolgokat.
Kiakadunk azon, ha már nem kapunk választ, mert időközben megismerkedett valakivel a másik. De azon is kiakadunk, ha az, akivel megismerkedtünk még írogat másoknak. Nekem ez kicsit képmutatás szagú… Szóval úgy egyáltalán, mit lehet ezzel az egész helyzettel kezdeni?
Megértés és elfogadás
Tudom, sokszor nehéz elfogadni, ha csak úgy lógva hagyják az embert. És igen, tudom mennyire frusztráló, amikor csak alig-alig kap választ az ember. Ismerős, velem is számtalanszor volt ilyen. De ahogy a legelején említettem, a vissza-nem-írás egy jelenség, ami részben fakad az online közeg személytelenségéből, részben pedig az emberi önzőségből.
Amikor sikertelennek érezzük magunkat, könnyű túltolni a negatív gondolatokat, és másokat hibáztatni, mutogatni. Az is zsigeri reakció, ha a minket érzékenyen érintő jelenségek nyomán intenzíven igyekszünk felhívni a másik oldal figyelmét, hol rontja el a dolgokat. De a helyzet az, hogy igazából mindenki a saját boldogulását helyezi előtérbe, és nem mások elvárásai mentén fog így vagy úgy dönteni. Ez mindig is így volt, ez után is így lesz, sőt így természetes. Szóval teljesen felesleges fejjel nekimenni a világnak, másokat hibáztatni. Azzal úgysem tudsz sokat kezdeni.
Ráadásul, amúgy sem lehetséges mindenkinek a kedvére tenni. Ahogy a fenti példában is írtam: Ha nem ír vissza valaki, mert megismerkedett valakivel, akkor szidjuk. De ha megfordítjuk a helyzetet, vagyis ha mi megismerkedtünk valakivel, aki még ezek után még másoknak írogat, azt is szidjuk. Pedig csak azt csinálja, amit másokon (azokon, akik eltűntek, mert megismerkedtek valakivel) számonkértünk…
Szóval sokkal hasznosabb visszavenni a hőbörgésből és a negativizmusból, elfogadni jelenségeket, és azon megpróbálni változtatni, amire valódi befolyásunk van: és ez saját magunk.
Ez fontos, mert olyan nincs, hogy mindig mindenki válaszol. Ne ringasd magad olyan illúziókba, hogy „bezzeg az alfáknak tuti visszaír a kis rongyos ribanc”, vagy bármi másba, amiben hiszel… Például a legtöbb nőcsábász egyáltalán nem valami ultrajó pasi, csak izgalmas tudják előadni magukat és ezzel lesznek sikeresek. Tinderen például érdekes beszélgetőpartnerek, bátrak, mernek incselkedni, heccelni, szellemesek, viccesek… A titok az, hogy nincs semmiféle titok, csak egy: jó beszélgetőpartnerré kell válni. Ráadásul, ha valaha őszintén elbeszélgetnél egy nőcsábásszal, valószínű elmondaná, milyen sokszor koptatták le őt is. Csak ő nem foglalkozott vele, nem a zsákutcákra fókuszált, hanem ment tovább arra, ahol reszponzívabb párokat talált.
Felülemelkedés
Szóval talán a leghasznosabb, ha megtanulsz felülemelkedni, miközben oda fókuszálsz, ahol eredményeket érhetsz el. Azokkal a beszélgetésekkel törődj, amik szépen alakulnak, amik meg leállnak vagy el sem indulnak azokon görgess tovább. Valamint, ha egy mondat erejéig kilépünk az online térből: ha személyesen sikeresebb vagy, akkor próbálj több lehetőséget találni arra, hogy élőben tehess szert új ismeretségekre, és hanyagold a tindert. (Ha mindenhol sikertelennek érzed magad, az összetettebb problémakört takarhat, érdemes lehet önfejlesztésbe energiát fektetni.)
Tedd meg azt az ügyért, amit megtudsz, a többin pedig tanulj meg túllépni. Persze amikor sértettnek érezzük magunkat ez nehéz, de tartsd kordában magad. Ebben pedig sokat segít, ha megpróbálod magasabb perspektívából szemlélni a dolgokat, nem magadra venni, hanem elkönyvelni ezt egy jelenségnek, amit mindenki tapasztal.
Ne adj neki túl nagy jelentőséget
Ha zavar minket valami, különösen, ha jó nagy elégedetlenségi löketet ad, fontos megérteni, hogy ez rólad szól, és nem azokról a tinderes arcokról! Ezért nem rájuk kell haragudnod! Ez a te elégedetlenséged, amit te táplálsz, ez a te sérelmed. Éppen ezért neked kell kicsit megkapargatnod ezeket az érzéseket, hogy miért is sért ez, miért bosszant. És ne elégedj meg azzal, hogy mert bunkóság, vagy kiábrándító! Használd ezeket a helyzeteket arra, hogy reflektálj magadra, merj a mélyére menni annak, hogy miért akadsz meg ezen.
A kérdés az, hogy miért nem tudod ráhagyni? Miért pörgeted be magad egy negatív mentális állapotba mások hülyeségei miatt, amikor egyszerűen megvonhatnád a vállad?
Sokszor pedig szimplán az a válasz, hogy egyszerűen túl nagy jelentőséget tulajdonítasz ennek a jelenségnek, pedig egy-egy vállrándítással tovább is lendülhetnél rajta, ezáltal egy békésebben élhetnéd meg az ismerkedés keresgélési szakaszát.
Vedd lazábban
Sokszor el szoktam mondani, az a tapasztalatom, nagyon sokan ott rontják el az ismerkedést, hogy túl komolyan vesznek mindent, vagy ráfeszülnek, illetve túl nagy jelentőséget tulajdonítanak egy-egy match, üzenet, vagy ismerkedés-kezdeménynek. Pedig, ha rágörcsölsz azzal nem, hogy nem segítesz, de még rontasz is a helyzeten. Nem kell bosszankodni, felhúzni magad, hagyd rá a hülyeséget másokra és sokkal jobban fogod érezni magad. Sőt, eredményesebben fogsz ismerkedni.
Személyes tapasztalatom, hogy férfiak tömegei vannak, akik messzemenő következtetéseket vonnak le a „kapcsolatról” egy-egy csevegés, beszélgetés vagy randi alapján. (Nyilván nőkkel is így van ez, csak én ugye férfiakkal ismerkedek, tőlük tapasztalom.)
Kicsit az az érzésem, hogy amikor online ismerkedünk egyszerűen annyira automatikusnak vesszük, hogy mi válogatunk, hogy megütközünk azon, hogy a másik félnek is van beleszólása a dolgok alakulásába. Sőt, kikerülünk abból a laza viszonyulásból, ami az ismerkedés kezdeti szakaszának a sajátossága, amikor még csak kerülgetjük egymást tapasztalgatjuk egymást, amikor még bármi lehet a dologból. A lazaság lényege, hogy teret ad a valódi ismerkedésre elvárások nélkül.
Ne csinálj belőle egóharcot!
Nem kell legyőzni a másikat, nem kell megmagyaráznod, hogy miért elfogadhatatlan a viselkedése. Ez a mentalitás a megsértett egóból fakad, de nem kell ebbe belemenni, nem kell egóharcot csinálni belőle, mert ezzel csak magadban gerjeszted a feszültséget. Ez a feszültség elsősorban rád hat, téged befolyásol. Ne ragadj bele, inkább tanuld meg levezetni!
Az, ha nem ír vissza valaki, nem von le az értékedből. Rólad ez semmit nem mond el. Sőt, az sem ad hozzád, ha visszaírnak. Miközben hajlamosak vagyunk az ilyen kisebb-nagyobb visszajelzések alapján értékelni magunkat, valójában nem ez tesz minket értékessé vagy értéktelenné. Legyen magabiztosságod, és ne függj mások reakcióitól! (Ha sok gondod van ezzel, sokat adsz mások visszajelzéseire, vagy úgy érzed mások értéktelennek tartanak, érdemes önértékelés/önbizalom/önbecsülés vonalon dolgozni magadon, fejleszteni magad.)
Ugyanis, ha nagyon belelovallod magad az egóharcba az destruktív hat az emberi kapcsolataidra, és alapot teremt arra, hogy akár tartósan is magadévá tegyél olyan hiedelmeket, amik pont, hogy gátolni fogják, hogy sikeresen ismerkedj, sikeresen alakíthass ki kapcsolatokat.
Remélem sikerült néhány hasznos gondolatra bukkannotok a bejegyzésben, ha bármi kikívánkozik belőletek, egyetértenétek, vitatkoznátok, hát ne tartások bent, használjátok a hozzászólás funkciót! 😉
Kövess minket Facebookon vagy Instagramon, hogy ne maradj le a legújabb bejegyzésekről!
Talán ez is érdekelhet: