Ezúttal nem egy megszokott „Élet-módusz” témával készültem, ugyanis a tornázgatások között kipróbáltam a meditációs táncokat is, amik már hangsúlyosabban tesznek mind a testi, mind a lelki harmóniáért. Szóval megnéztem mit történik ott, és azt is elmesélem miket tapasztaltam. 😉
Valami laza program után nézelődtem a neten, amikor megakadt a szemem egy „Földtánc / Meditációs tánc” nevű programon. Felkeltette az érdeklődésemet, és mivel jó volt az időpont bejelentkeztem, majd a nagy napon összekaptam magam és elbattyogtam. Kicsit izgultam, mégis mi vár majd ott rám, mit fogok tapasztalni, fog-e tetszeni, vagy 10 perc után futva fogok menekülni a sok elszállt spiri-bogyó közül. 😀
Meditációs táncok
Többféle megfogalmazással is szoktak hivatkozni ezekre a foglalkozásokra, nagyjából az órát levezénylő instruktor szájíze szerint. Van, aki transztáncnak hívja, mások lélektáncnak, megint mások relaxációs táncnak, táncos vezetett meditációnak, vagy éppen szimplán szabad táncos foglalkozásnak. Úgy tapasztaltam – azóta több ilyen lehetőséget is elém sodort a szél – vannak, akik óvakodnak például a transztánc vagy hasonló kifejezésektől, mert sokakat elriaszt az, hogy spirituális vagy ezoterikus dologra asszociálnak.
Mit is takarnak a különféle megnevezések?
Ezek az órák szabad táncon alapuló foglalkozások, amelyek egy fokozatosan felépített óra során vezetnek el egy kellemes, felszabadult állapotba. Az egyik alkalommal egy fiatal srác fogalmazta meg az óra végén, hogy ez az egész olyan, mint egy klassz buli, ahol csak úgy szimplán jól érzed magad. És a lényege is nagyjából ez, hogy felszabadulj, és jól érezd magad a tánc során.
Persze ennek vannak, illetve lehetnek mélyebb rétegei is – ha valaki nyitott rá – amikor elengeded magad, jól érzed magad, kiengeded magadból a feszültséget, megéled, ami benned van, úgy ahogy az ott és akkor jön, olyankor mélyebbre merül(het)sz a lelkedben, ezért sokan hasznos felismerésekről is beszámolnak egy-egy ilyen táncos foglalkozás után. Egyébként sok esetben erre lehetőséget is adnak, és ösztönöznek is az instruktorok. Valamint levezetésként sokszor beszélgetéssel zárulnak az alkalmak, ahol megoszthatod az élményeidből, amit szeretnél.
Az ilyen alkalmakon talán az első és legfontosabb, hogy egy megtartó, bizalmi térben vagy, ahol támogatóan és elfogadóan viszonulunk egymáshoz. Éppen ezért semmi sem ciki, egy ilyen közegben hagyhatod, hogy feljöjjenek érzések, gondolatok, megélheted azt, ami kikívánkozik belőled.
Miért is jó a tánc meditáció?
Ami még fontos, hogy itt a mozgást (fizikai szintet) eszközként használjuk a belső szellemi és lelki munka megtámogatásához. Hiszen az, hogy mit engedsz meg a testednek, hogyan bánsz vele, mennyire figyelsz rá, irtó sokat árul el a szellemi és lelki állapotaidról, vagy akár elakadásaidról is.
Azt vesszük itt alapul, hogy a lényünk különböző síkjai szerves egységet képeznek (fizikai – érzelmi – szellemi), és oda-vissza hatás van közöttük. A mozgás, és az, hogy tudatosan kezdünk figyelni a mozgás során a testünkre, a test jelzéseire, illetve arra, hogy milyen érzetek, érzések, gondolatok jönnek elő, segít tudatosítani, olykor szembesülni olyan tudatos vagy tudattalan tartalmakkal, amikre addig nem volt rálátásunk.
Innentől kezdve pedig kiváló terápia is, hiszen a felismerésekkel, megértésekkel tudatosan tudsz orientálódni, már a tánc és a mozgás során is az előnyösnek ítélt irányba. Ilyen módon tehát kevésbé explicit módon tudsz a nehézségeiddel, elakadásaiddal kapcsolatban megküzdeni, előre lépni, fejlődni.
Hogyan zajlik ez a mozgás meditációs dolog?
Természetesen minden vezető máshogy építi fel a foglalkozásokat, másra fókuszál, de vannak közös pontok, ezeket szeretném felvázolni nektek. Az foglalkozás eleji ráhangolódás és bevezetés után az adott , vezetőn, és akár az adott óra tematikáján múlnak a különféle elemek és blokkok, ezekből egy válogatást szedtem össze, hogy lássátok, mikre lehet számítani.
- Először is valamilyen ráhangolódással kezdődik, amivel egy kicsit el lehet távolodni a napi teendőktől, feladatoktól és gondoktól. Ez nem feltétlenül meditáció vagy relaxáció, akár játékos feladat is lehet, ami segít kicsit belelazulni a közegbe.
- Gyakran van az elején fokozatosan felépített, befelé fordulós és vezetett elmélyülés is, aminek része lehet a relaxáció, a vezetett meditáció, akár vezetett mozdulatsorok, különféle lazító gyakorlatok is. Ezek segítenek feloldódni és megteremtik a hangulatot az óra többi részéhez.
- Sokszor építenek be csoportos, páros és játékos feladatokat, ezek a részek kifejezetten az egymás felé fordulásra fókuszálnak, szóval nem feltétlenül teljesen befelé fordulós és egyáltalán nem „elszállt-spiri” a dolog. Ráadásul a legtöbbször szórakoztatóak is a feladatok.
- Az óra valamely részén lehetnek mélyebb meditációs és relaxációs részek, ami nem feltétlenül a végére kerül, az adott óra tematikája és felépítése szempontjából kívánatos helyen van.
- Lehetnek vizualizációs gyakorlatok, amik olykor statikusak, máskor táncos feladatokkal vannak összekötve.
- Természetesen nem feledkezhetünk meg a táncos részekről sem, ha már tánc-meditácóról van szó, hiszen ez a lényeg, és az órák legnagyobb részét a szabad mozgás teszi ki. Ám ennek is több része lehet:
- Vannak vezetett vagy csoportos feladatok. Vannak olyan órák, ahol a könnyű koreográfiáktól fokozatosan terel a csoportvezető a szabad tánc felé.
- A kifejezetten szabad mozgásnak is van tere az óra alatt. Illetve vannak olyan foglalkozások, ahol semmilyen kötöttség nincs, kizárólag szabad mozgással dolgozik az instruktor.
- Vannak olyan alkalmak is, ami kifejezetten a tánc és a mozgás általi átszellemülést és felszabadulást célozza, amiből a végére akár konkrét tudatos buli lesz. (Ilyen például az Ecsatic Dance.)
- A szabad mozgásos feladatok során is szoktak a csoportvezetők különféle instrukciókat adni az óra tematikájának megfelelően. Tehát nem hagyják a résztvevőket tengeni-lengeni.
Ilyen órákon jártam mostanában
Több alkalmon is részt vettem, amiről most leginkább szót kívánok ejteni abból két félén voltam: tűztáncon és földtáncon. Értelem szerűen itt a föld és a tűz által szimbolizált témákkal foglalkoztunk.
- Földtánc: Kicsit lassabb folyású, nyugodtabb alkalmak voltak, ahol lelki szinten a belső biztonsággal való kapcsolatunkon volt a fókusz. Az egyik órán volt egy nagyon klassz, földön fekvős vizualizációs meditáció, valamint érdekes csoportos feladatok.
- Tűztánc: Ezek nagyon dinamikus foglalkozások voltak! Iszonyúan megizzadtam, a tánc végére szinte lángoltak a porcikáim. 😀 Szellemi szinten pedig azzal foglalkoztunk, hogyan éljük meg a saját akaratunkat, hogyan védjük meg az álláspontunkat, hogyan küzdünk. Egy másik alkalommal pedig a saját aktivitásunk és lendületünk, a vágyaink és céljaink kerültek fókuszba. Ezek tényleg nagyon intenzív alkalmak voltak.
- Mindenki számára nyitott, táncos foglalkozáson vettem részt. Ám ebben a tekintetben elég vegyes a kínálat. Van, ami kifejezetten nőknek szól, van, ami inkább az idősebb korosztályt célozza, vannak kifejezetten elmélyülős és spirituálisabb megközelítésű órák is. És persze vannak teljesen vegyes és nyitott órák is, ami az átlagember számára is emészthető tematikára épül.
Mik a tapasztalataim?
- Egyáltalán nem spiri-bizi! – Először meglepődtem, mert annyira másra számítottam. Azt hittem, ez valami kicsit ezoterikus vagy spirituális dolog lesz, főleg, hogy mindenféle energiákról írtak az esemény leírásában (…föld energiával dolgozunk miegymás…). Ehhez képest egy teljesen korrekt este volt, hétköznapi emberekkel, akik csak úgy szimplán összejöttek egy táncos estére.
- Erősen közösségi élmény! – Ez volt a másik nagy meglepetés, és erre tényleg nem számítottam. Egy csapat ismeretlen ember, egy fergeteges bulit hozott össze. Ahogy említettem vannak csoportos, valamint játékos feladatok is, szóval nem csak táncolgat egymás mellett egy csapat ember, hanem a végére felszabadult légkörben egy közösséget hoznak létre. Persze ez a játékos, csoportos feladatoknak is köszönhető. De szerintem ez nagyon nagy pozitívum. Többektől is hallottam, hogy pont az ilyen közösségi élmények azok, amiket hiányolnak.
- Egy csomó férfi is volt! – Valahogy az volt a prekoncepcióm, hogy ilyen helyekre csak nők járnak. Ehhez képest teljesen vegyesen alakultak az arányok. Meg is lepődtem, hogy mennyi férfi vett részt, és tök pozitívan álltak hozzá.
- Széles volt a merítés! – Ugyanis nem csak a női-férfi arány volt reprezentatív, de a különféle korosztályokból is elég vegyesen kerültek ki a résztvevők. Bár kifejezetten gyerekek nem voltak, de a tizenéves korosztálytól már teljesen vegyes volt a részvétel, éppúgy voltak fiatalok, mind idősebbek.
- Iszonyú felszabadító élmény! – Nyilván ez az, ami miatt nagyon meg lehet szeretni a meditációs táncokat. Itt tényleg nem számít, mi van rajtad, ki vagy, és mit csinálsz, senki nem néz ki, ha furán mozogsz, sőt akkor se, ha leülsz a sarokba és csak nézed a történéseket! Nagyon felszabadító és inspiráló, hogy itt egy olyan közeg jön létre, ahol megtehetsz szinte bármit, ami ott és akkor jön belőled.
- Hasznos felismerések érhetnek! – Ez a fajta mozgásos, önreflexív állapot, szinte magától értetődően hoz felszínre lelki dolgokat, tudatosítja a saját elméd folyamatainak mélyebb történéseit.
Saját élményeim és felismeréseim
- Az egyik nagy felismerésem egy csoportos feladat során volt. Össze kellett akaszkodni másokkal, és miközben a cél az lett volna, hogy egyre jobban összegabalyodjunk, minduntalan kihúzódtam. Közben páran próbáltak volna visszahúzni, de teljesen azt éreztem, hogy számomra nem probléma, ha nem vagyok ott. És az sem probléma, ha kimaradok valamiből. Ekkor értettem meg, hogy nem akarok mindenkivel leállni diskurálni, kapcsolódni, erre nincs indíttatásom. (Háttérinfó: Engem már rúgtak ki azért, mert a főnököm szerint túl keveset cseverésztem munka közben – helyett – a kollégáimmal.) Ellenben azt is megértettem, hogy ennek ellenére, aki viszont fontos – bármilyen jellegű emberi kapcsolat – az meg fog találni, az elől nem szaladok el, nem húzódok el, arra koncentrálok és abba beleteszek mindent, amit bele tudok tenni, ami jön belőlem. Ám a felszínes kapcsolatokra nem feltétlenül van igényem, és én teljesen rendben vagyok ezzel. Jó volt végre megérteni ezt, azóta nem is próbálok megfelelni mások ilyen jellegű elvárásainak.
- Egy másik alkalommal arra döbbentem rá, mennyire fontos számomra a tánc. Kislányként állandóan táncoltam, csak úgy szabadon, ahogy jött, ebben fejeztem ki mindent, ami bennem volt. Ám ahogy teltek az évek – különösen a felnőtt éveim – egyre inkább elmaradoztak az ilyen, szinte terápiás percek az életemből. Ez egy fontos felismerés volt, és azóta igyekszem a napjaimba, legalább alkalmanként becsempészni a szabad táncot (még ha behúzott függönyök mögött is :P).
- Nem tudom, kit mi érint meg a legjobban, de számomra a tűztáncok és a tűz-vizualizációs gyakorlatok adták a legtöbbet. Néha kifejezetten meg tudok feledkezni az aktív oldalamról,, olykor túl sokat agyalok, és elmarad közben a cselekvés. De a táncok után mindig úgy éreztem, visszataláltam magamhoz, a középpontomba, ahol már nem kallódik el a tudatos cselekvés.
- Végezetül pedig, nagyon jó volt közösségben lenni, és egy csoportban, másokkal együtt megélni ezeket a dolgokat. Ez tényleg egy felszabadult bulizás, csak a „megszokottól” eltérően alkohol és egyéb mesterséges tudatmódosítók nélkül, hiszen a relaxáció és a meditáció segít elérni az oldott hangulatot, amiben ki tudja tombolni magát az ember. Tudatomnál lenni, és közben oldott hangulatba kerülni, ráadásul közösségben, ez minden alkalommal fantasztikus élmény számomra!
***
Kövess minket Facebookon vagy Instagramon, hogy ne maradj le a legújabb bejegyzésekről!
Kapcsolódó bejegyzések: