miért nem írnak vissza a társkeresőkön?

Miért nem írnak vissza tinderen?

Még a kiábrándultak és lemorzsolódók ellenére is hódítanak a randi appok, ám a válaszkészség, úgy tűnik, korántsem olyan felkapott. Ezek a mai… hmm… bárkik legyenek is… De ugyan, miért nem írnak vissza?

Miért is nem válaszolnak az üzenetekre, ha már egyszer párba álltunk tinderen? Miért olyan alacsony már az első körben a válaszok aránya a társkereső oldalakon és randi appokon? És miért szívódnak fel annyian, akár a beszélgetés kellős közepén is?

Jellemzően erről a jelenségről inkább negatív véleményeket lehet hallani, amik bár elsőre jogosnak tűnhetnek, ám ha jobban belegondolunk, mégsem annyira fekete-fehér ez az egész. Szóval amellett, hogy szeretnék felvázolni néhány tipikus “ezért nem írt vissza” okot, egy más nézőpontot is felvillantanék a témával kapcsolatban. Ám, mielőtt rátérnék konkrét okokra, kicsit messzebbről indítanám a témát, mert úgy gondolom, célszerű egy kicsit tágabb perspektívába helyezni a témát.

Negativizmus a köbön, avagy Te is nézz tükörbe

Úgy látom, iszonyúan elburjánzott az élet legkülönfélébb területein a negatív szemléletmód. Beleértve az ismerkedés, párkeresés, párkapcsolatok témakörét is. Bár elsőre jogosnak, vagy logikusnak tűnhetnek bizonyos vélemények, álláspontok és érvek, de korántsem annyira racionálisak a mögöttes mechanizmusok.

Fontos érteni, hogy a saját értelmezésünket a világról nagy részben a szemléletmódunk határozza meg. Vagyis az amit gondolunk a világról alkot egyfajta szűrőt is az elménkben. Azt fogod meglátni a világból, amire nyitott vagy. Sőt, azt fogod belelátni egy helyzetbe, amire fogékony vagy.

Példa

Ha arra vagy fogékony, az a hitrendszered, hogy a tinderes csajok komolytalanok, felszínesek, és még az átlag csajok is annyi megkeresést kapnak, hogy el vannak szállva maguktól; akkor kapásból arra fogsz asszociálni, ha nem kapsz választ, hogy ez is el van telve magától. Vagy felszínes, vagy komolytalan. Vagy bármi, amiben hiszel.

És fordítva is. Ha egy nőnek arra az elképzelésre fogékony az agya, hogy a mai pasik komolytanok, képtelenek elköteleződésre, és amúgy is mind csak dugni akar; akkor ha egyszer csak nem kap választ egy beszélgetés során, arra fog asszociálni, hogy no lám, tuti ez is csak dugni akart, csak éppen valaki más hamarabb akadt horogra.

Kivetítéseink és tinder match-ek

A randi appokon a személytelenebb közeg miatt, különösen hajlamosak vagyunk a hiedelmeinket belevizionálni a legkülönfélébb helyzetekbe. Éppen ezért, ha például azzal találkozunk, hogy sokan vissza se írnak, vagy eltűnnek a beszélgetés közben, hajlamosak vagyunk ebbe belevetíteni a félelmeinket és a negatív gondolatainkat, akár sztereotipizálni és esetleg le is értékelni a párkeresők egy csoportját, vagy akár az ellenkező nemet kompletten.

Pedig egyáltalán nem biztos, hogy tényleg úgy van az, ahogy azt gondolod. Ha nem vagyunk elég nyitottak arra a lehetőségre, hogy “bár így gondolom, de lehet, hogy tévedek”, akkor az elménk simán megvezet minket, és csak azt fogjuk észrevenni a világból, amiben már eleve hiszünk (a többibe meg belemagyarázzuk).

A szemellenző, avagy csak a saját fejünkből látunk ki

A korábbi Badoo-s bejegyzésemre egyszer jött egy hozzászólás, amiben azt osztotta meg az illető, hogy meglepődött, hogy női oldalról is ilyen problémák merülnek fel. És igen, általában meglepődünk azon, amikor szembesülünk vele, hogy a másik oldalon kísértetiesen hasonló problémákkal küzdenek.

Ugyanis csak a saját fejünkből skubizunk ki, csak a másik oldalt tapasztaljuk, így azt hihetjük, hogy azok a csúnya-gonosz nők/férfiak, hogy ezt meg azt csinálják… Ők a rosszak, ők a hülyék, velük van a baj… Pedig a másik oldal (a sajátunk) is ugyanazt tapasztalja, éli meg, sőt, ugyanazt csinálja, amit egyébként a másikban elítél.

Szóval először is, érdemes leereszkedni a negativizmuson pöffeszkedő sértődöttség lufijáról, és igyekezni egy kicsit reálisabban rátekinteni a témára, kevesebb mutogatással, még kevesebb számonkéréssel, de sokkal több megértéssel és felelősségvállalással. Ha legalább megpróbáljuk megérteni a másik oldalt is, akkor nagyobb esélyünk van békében élni. Még akkor is, ha néhány “miért nem válaszol az üzenetemre” ok valóban bosszantó, vagy éppen rosszul esik (az egónknak). De igyekszem majd azért itt-ott javaslatokat is eszközölni, hogy könnyebben át tudjatok lendülni a csúnya valóság felett. 😉

Miért nem írnak vissza az üzenetekre?

Milyen okok állhatnak a “nem válaszolás” mögött? Nos, szögezzük le, hajlamosak vagyunk kapásból a legrosszabbra gondolni, és lehet, néha igazunk is van. De! Számos olyan eset van, amikor, ha egy pillanatra levegőt veszünk és nem akarjuk a sérelmeinket ráönteni a komplett férfi és/vagy női nemre, esetleg a tinder-közösségre, akkor akár még meg is érthetjük, el is fogadhatjuk a másik tetteit.

A nem válaszolás mögött rengeteg esetben szó sincs rossz szándékról, vagy negatív hozzáállásról! Szóval jóval kisebb arányban kéne  kiakadni is rajta. 😛

Szóval a teljesség igénye nélkül – de azért mégis jó hosszan 😀 – nézzünk is néhány tipikus variációt arra, miért nem válaszolnak a nyitóüzenetekre, vagy éppen miért akad el a beszélgetés szó nélkül.

1. Már nem aktív/szünetelteti az ismerkedést

Bár az algoritmus egy idő után nem dobja fel azokat, akik egy ideje nem lépnek be, ettől függetlenül előfordulhat olyan, hogy valaki már nem aktív. Azt is tudjuk, hogy csak azért, mert valaki letörli az appot, a profilja megmarad, vagyis simán lehet, hogy már kiszállt a játékból, miközben a profilja elérhető, és még feldobja a rendszer.

Ennek alternatívája, amikor elvesztette a lelkesedését, vagy másra fókuszál most, és simán lehet, hogy be se lép napokig, hetekig, vagy akár hónapokig. Vagy ha mégis, akkor sem csinál sok érdemlegeset.

A tinderes időszakom vége felé velem is volt ilyen, még ott volt a telómon az app, néha benéztem, de annyira leszívott, hogy amint beléptem rájöttem, hogy semmi kedvem ehhez, és inkább kiléptem. Kiégtem, így egyébként sem lettem volna jó beszélgetőpartner.

Szóval még ha párba is álltatok, ezzel sajnos nincs mit tenni. A válaszüzenet elmaradása itt egyáltalán nem a személyednek szól, csak pont inaktivitás felé hajló profilba botlottál. Mivel nem, vagy nem nagyon használja az appot, ezért értelemszerűen felesleges olyanokat számon kérni, hogy “szólhatna, ha már nem aktuális”, vagy egyéb klasszikusok.

A lelkesedés eltűnése, vagy akár a tinder-kiégés lassú és hullámzó folyamat, sőt időszakos is lehet. Emiatt bár logikusnak tűnhet a felvetés, hogy törölje magát, ha nem aktuális, valójában nem életszerű, mert időbe telik, amíg tudatosul, hogy nem nyitott az ilyen jellegű ismerkedésre és döntésre jut.

2. Éppen randizik valakivel

Vannak, akik párhuzamosan futtatják az “ismerkedős projekteket”, míg mások inkább lassabbra veszik a figurát. Vannak, akik, ha jobban megtetszett valaki nekik, alaphangra veszik a beszélgetésfolyamokat, amíg ki nem derül, milyen lesz a folytatás.

Nálam az teljesen tipikus volt, hogy ha úgy alakult, hogy néhány randi után is voltak még kilátások, akkor már nem nagyon tindereztem, be se nagyon léptem, mert arra az emberre koncentráltam, akivel épp alakulgatott a kapcsolatunk.

Megértem, ha rosszul esik, amikor éppen te vagy az, akinek végül nem válaszolnak. Viszont a másik oldalról, ez inkább a korrektség jele. Sőt, valahol azért az lenne a normális, ha valaki tetszik, akkor megadom az esélyt neki, és nem zavarom be az ismerkedést azzal, hogy tolom tovább másokkal a csevejt.

A tindernek pont az egyik nagy illúziója, hogy jöhet valaki más, aki jobb, és ezzel annyira beszippanthat, hogy a gyorsan pörgetett randik közepette már képtelenné válunk valódi kapcsolódásra. Szóval ha nem ír vissza azért, mert randizgat valakivel, azon talán nem kiakadnunk kéne, és a sértett egónkból reagálni, hanem elfogadni. És most őszintén, fordított esetben, te nem azt tartanád korrektnek, hogy ha már alakulgat valami valakivel köztetek, akkor ne zavarja be a folyamatot azzal, hogy másokkal is beszélget vagy találkozgat?

3. Megtalálta azt, akit keres, de még nem törölte a profilját

Volt egy tinderről összejött randim, amikor nagyjából a másfél órás beszélgetés után, a randi kellős közepén egyszer csak előkapta a telefonját az illető. Majd azzal a felkiáltással, hogy hát ő úgy érzi, megtalálta azt, akit keres, ott helyben törölte a tinder profilját.

Nos, becsülendő ez a nyíltság és határozottság. Ugyanakkor a tapasztalat azért az, hogy a többség nem ezt a mintát követi, és nem törli magát a társkeresőről egyből, hanem inkább kivár. (Ezek megint amolyan inaktivitásba hajló profilok.)

Persze ahogy alakul a kapcsolat – jobb esetben – már nem fogja használni, de attól a profilt még aktívnak tekintheti a rendszer, miközben válaszra már hiába vársz. Ez is egy olyan eset, amikor rosszul eshet, hogy már megint egy hülye liba/hülye pasi, aki nem válaszol, vagy ghostingol a beszélgetés közben.

De meg kell érteni, hogy az online keresgélés egy személytelenebb közeg, és az, hogy éppen alakul egy új kapcsolat, könnyen feledteti az olyan apróságokat, minthogy másik x jelentkező hiába vár választ. Nem kell ezt mellre szívni, nem a személyednek szól, egyszerűen csak a helyzet olyan, hogy így alakult.

Tudom, sokan erre azt mondják, legalább megírhatta volna mi a szitu, hogy ne legyen marha az emberből, amiért vár. Ezzel két baj van:

  • Az egyik az, hogy meglepően sokan az ilyen – egyébként korrekt üzenetekre – megsértődnek, és konkrétan minősíthetetlen stílusban reagálnak. (Nekem is voltak ilyen tapasztalataim pasikkal, eszméletlen, hogy néhányan milyen hisztiket tudnak csapni.) Részben emiatt is sokan inkább nem forszírozzák ezt.
  • Másrészt egyszerűen meg kell érteni, hogy baromira nem az van a figyelme fókuszában, hogy most még más pasiknak/csajoknak írogasson “búcsúlevelet”. Ha őszintén belegondolunk megérthető, hogy ez tökre normális, sőt életszerű. Életszerűbb, az, hogy lelkes vagyok és a bimbózó kapcsolatra koncentrálva megfeledkezem a tinderről, mint az, hogy még üzeneteket írogatok.

4. Nem tud mit írni az üzenetedre

Bloggerként azért látok érdekes dolgokat, egy nagyobb képet arról, mi érdekel titeket, vagy mi okoz gondot. Gondolnátok, hogy nem is kevesen vannak, akik az iránt érdeklődnek, hogy mit lehet írni arra, hogy “szia mizu”?

A “mit írjak téma” nem csak a pasik számára probléma, nagyon sok csajnak is komoly fejtörést okoz, csak inkább olyan oldalról, hogy mit válaszoljanak (példának okáért a sziamizura), hogyan rázzanak fel egy beszélgetést, ha lelankadt, meg hasonlók. A csajok sem feltétlenül boldogulnak ám könnyebben!

Férfi és női oldalon is egy nagyon tipikus eset, hogy egyszerűen nem tudja mit reagáljon egy-egy üzenetre. És ennek sokszor pontosan az a vége, hogy elmarad a válasz. Velem is sokszor előfordult, hogy egy “hogy vagy”-tól egyszerűen elment a kedvem. Egyrészt, mert tökre bénának érzem, hogy egy lényegében idegennel a hogylétemről beszéljek. Másrészt, ha szellemesen szóvá teszem, vagy válasz helyett én veszem a kezembe a beszélgetés irányítását, az akár bántó is lehet.

Nagyon sokszor volt, hogy bár szimpi lett volna a profilja alapján az illető, de ihlet hiányában teljesen elkedvetlenített, hogy nem lehetett rendesen reagálni az üzeneteire.

5. Csak megakadt a beszélgetés

Ez az előző folytatása, ugyanis a beszélgetés során is sokszor az vezet az egyébként nem szándékos zátonyra futáshoz, hogy egyszerűen megakadt a beszélgetés. És bizony egy randi appon pörögnek a dolgok, és ha nem tud mit reagálni a másik, könnyen lehet, hogy ki is fújt a beszélgetés.

Velem is volt olyan, hogy annyira semmitmondó választ kaptam az egyik üzenetemre, hogy hirtelen nem tudtam érdemben reagálni. Gondoltam, pihentetem a csevejt és majd kitalálok valamit. Aztán a többi beszélgetés fonala mellett egyszerűen elkallódott. Nem szándékosan állítottam parkolópályára, tényleg akartam válaszolni, de ott helyben gőzöm nem volt, erre mit írhatnék, és később teljesen kiment a fejemből.

Hasznos néha olyan szemmel is ránézni a saját üzeneteinkre, hogy vajon lehet-e rá könnyedén és érdemben reagálni. Mindenesetre, ha nem érkezett válasz, de érdekel az illető, érdemes lehet adni egy esélyt a dolognak, és írni neki még egyszer, amolyan “hátha” alapon.

Nálam is volt, hogy ez működött! Először elkallódott beszélgetés, majd pár hét múlva dobott rám egy hahót, és újra be tudott indulni a csevej. Persze a kiosztás, a számonkérés nem az a műfaj, ami ilyenkor hatékony. Inkább valami könnyed üzenettel próbálkozz be még egyszer, hátha új lendületet kap a dolog.

Ezért fontos, hogy a csevegés során legyünk tudatosak és ne csak az elvárásokkal fűszerezett szócséplést toljuk. Abba tegyünk energiát, hogy dinamikus, szellemes legyen a beszélgetés. És ami a legfontosabb: úgy írjunk üzenetet, hogy lehessen rá reagálni. Ezzel segítjük a másikat is, sőt, akár pont ez lehet az, amivel megnyerjük!

Ne csak a saját monológunkat toljuk, hanyagoljuk a sablonos kérdéseket, mert az nem izgi. Legyen átgondolt egy kicsit a kommunikációnk, hogy mit írunk, gondoljunk bele, mennyire lehet reagálni arra az üzenetre. Mennyire visz előre a téma, ne csak sodródjunk, irányítsuk azt a beszélgetést!

Gyanús jel, ha sokszor előfordul, hogy csak egy-egy szmájlit vagy egy-két szavas válasz érkezik az üzeneteidre. Szóval ne mindig csak másokat hibáztassunk, időnként hasznos az önvizsgálat. Érdemes átgondolni, mennyire vagyunk jó beszélgetőpartnerek, teszünk-e azért, hogy kellemes legyen a csevej, vagy dögunalmas dolgokat tolunk, mégis elvárjuk az eredményeket.

6. Mégsem vagy szimpi

Mi tagadás, ilyen is van. Talán ez a legnehezebben kezelhető pont, mármint azok számára, akik erre érzékenyek. Gyakori, hogy a kívülről érkező visszajelzésekhez kötjük az értékünket, és ez különösen igaz a párkeresős “húspiacon”. Hajlamosak vagyunk arculcsapásként megélni, ha valakinek nem vagyunk szimpatikusak, nem jövünk be neki, és akár általános következtetéseket is levonunk.

Érdemes tudatosítani, hogy ez csak az egónknak fáj, és az értékességünket nem mások határozzák meg. Vannak, akiknek szimpatikusak vagyunk és vannak, akiknek nem. Ha olyasvalakivel akadsz össze, akinek nem jössz be, az nem azt jelenti, hogy értéktelen vagy. Pláne nem jelenti, hogy baromira ki kell akadnod azon, hogy ezek a mai akárkik…

Ha az ilyen eseteken nem tudsz felülemelkedni, érdemes lehet elgondolkodni azon, miért van ez, miért sérelmezed, és akár önismereti munkával utánajárni, miből fakad az, hogy nagyon magadra veszed ezeket a dolgokat.

7. Mással/másokkal beszélget

Bizony van olyan, hogy azért kopik el egy beszélgetés, mert az illető más beszélgetésekre jobban fókuszál, másokkal jobban megtalálja a közös hangot, és emiatt egy idő után vissza sem ír már. Ez szintén egy nehéz eset, amire az előzőhöz hasonlóan igencsak indulatosan tudunk reagálni.

Sokszor tapasztalom, hogy sokan egyszerűen nem tudnak lazán állni az ismerkedéshez és a helyén kezelni. Főleg az online ismerkedéshez nem. Pedig, ha belegondolunk, amikor bármilyen “élő közegben” teszünk szert ismeretségekre, bizony számtalanszor akadnak el beszélgetések vagy kallódnak el jól induló közeledések. Ennek igazából nincs különösebb oka, egyszerűen így alakul, mert zajlik az élet.

Ehhez kapcsolódó megfontolandó gondolatok: Tinderen is minden olyan, mint az életben

A magam részéről inkább azt gondolom, hogy az online ismerkedés sok mindent tudatosít. Ha egy házi buliban a helyes srác/helyes lány, akivel beszélgettél valahogy elkallódik, elsodrótok az est folyamán az lehet fel sem tűnik, de jó eséllyel nem akadunk ki rajta. Míg a randi appon egyszerűen ott van a szemünk előtt az üzenetek listájában, hogy nem érkezett válasz az üzenetedre, és ezen meg berágunk.

Hasonló tanáccsal tudok szolgálni, mint az előző pontban. Az oké, ha kicsit szarul esik, de nem érdemes nagyon felszívnod magad az ilyeneken. Ha nem tudsz felülemelkedni ezeken a helyzeteken, mások hibáztatása helyett, érdemes belül kutakodni, hogy miért buksz ki az ilyesmin.

8. Nem tűnsz ki a tömegből

Ugye a “szia”, a “szia, mizu” vagy éppen a “szia, hogy vagy?” című sztoriknak, illetve a sablonkérdéseknek (mivel foglalkozol stb.) pont az a buktatójuk, hogy tömegcuccok, ráadásul nem túl érdekesek. Időnként még zavarba ejtőek is, mert ugyan, mit lehet egy sziamizura írni egy idegennek?! Nagyon sokan próbálkoznak vele, mondván, hogy ugyan mi mást írjak, amúgy sem írnak vissza egy csomóan. Csakhogy előfordulhat, hogy pont azért nem érkezik válasz, mert ezekkel próbálkozol.

A közhelyes frázisokkal nem igazán teszel bele önmagadból a beszélgetésbe, nem mutatod meg igazán magad, a stílusod. Kell egy kis bátorság, hogy fel tudjuk vállalni magunkat, de ez egy biztosabb út ahhoz, hogy azokat találjuk meg a társkeresés útvesztőiben, akikkel sikeresebben ismerkedhetünk.

Megértem, hogy a bizonytalan válasz-reakció tükrében a sablonos próbálkozások jobb opciónak tűnnek, de ezekkel belesimulsz a tömegbe. De ha mered megmutatni magad, az az, ami leginkább fel tudja kelteni az érdeklődést. Ha épp van valaki izgalmasabb, még akkor is arra az emberre fogok fókuszálni, ha egyébként Mr. Szia Mizu amúgy jobban bejönne. De mindegy mennyire jön be, ha sótlan…

9. Sótlan és/vagy sablonos a kommunikációd

Ez az előzőnek egy verziója, és mind a kettőnél felbukkan, hogy valójában bele nem gondolásból vagy lustaságból fakad. Ha nem mutatsz mást, mint mások, mégis miért te lennél a befutó? Persze nem kell túldimenzionálni a különlegességet, mert a lényege az, hogy mutasd magad, mutasd meg ki vagy. Legyen válaszod arra, hogy miért vagy pont te a jó választás!

Ezért sem szoktam tanácsolni az online csevegős szakaszban a sablonkérdéseket (pl. mivel foglalkozol, mit csinálsz a szabad idődben, stb.), legalábbis standard formátumban semmiképp nem jó, mert dögunalmas tucatnyiszor bepötyögni ugyanazt. Ráadásul nem is árul el túl sokat, és legtöbbször a beszélgetést sem annyira viszi előre.

Viszont arra rendkívül alkalmas, hogy unalmassá váljon a beszélgetés, pont azért, mert tucatnyiszor kell egy randi appon bepötyögni, hogy mivel foglalkozom. Sótlan és uncsi. Erre főleg azok, akik már egy kicsit régebb óta tinder-pályán vannak, bizony nem fognak jól reagálni, mert emelkedik az ingerküszöbük.

Igyekezz felrázni magad, amikor tinderezel, mert egyszerűen ez egy olyan közeg, ahol az működik, ha jól és szellemesen kommunikálsz.

10. Nem ismerkedési célzattal van fent

Ha annyi ezresem lenne, ahányszor hallottam haveroktól, hogy igazából nem is keresgélnek és még csak beszélgetni sem szoktak a randi appokon, csak nézelődnek… Csak egy példát ragadnék ki. Egy ismerősöm mesélte, hogy bár nem beszélget senkivel tinderen, mert barátnője van, de azért használta az appot még kapcsolatba kerülés után is, mert a haverjaival meg szokták osztani egymás között a vicces profilokat, képeket, sztorikat, és ebből nem akart kimaradni. Ezt mondjuk inkább pasiktól hallottam, de bizonyára pasik és csajok között is vannak olyanok, akik nem ismerkedési célzattal használják, csak nézelődnek.

Több okból is elképzelhető, hogy valaki bár fent van, de nem akar ismerkedni. Tudom, baromi bosszantó és hát #&@@#**#&@. Szóval, jah, megértem. De azzal, hogy felhúzzuk magunkat olyan dolgokon, amin igazából nem tudunk változtatni, tulajdonképpen magunknak teszünk keresztbe. Azok, akik mondjuk csak nézelődnek, vagy online önbizalom-tuningra használják a randi appokat nyilvánvalóan egyáltalán nem zavartatják magukat. Illetve mindenkinek megvan a maga “logikus” magyarázata, hogy miért okés az, amit csinál. (Fogadjunk, hogy neked is. :P) Ha felhúzod magad ezen a jelenségen, nos, az egyetlen, aki ezen bosszankodik, te leszel. A saját hangulatodat töröd le. Szóval a leghasznosabb, ha erőt veszel magadon, túllépsz rajta, és azokra fókuszálsz, akik visszaírnak.


Remélem sikerült megvilágítanom néhány homályban lévő eshetőséget, még ha némelyik bosszantó is. Összességében, ha csak egy gondolatot visztek magatokkal ebből a bejegyzésből, az legyen az, hogy ne akadjatok fel ilyen dolgokon, mert igazából nem tudhatod, mi is van pontosan a másik fél oldalán.

A lelki béke és “leszarom tabletta” igazi kincs, ami segít arra fókuszálni, amire valóban érdemes. Jelen esetben foglalkozzatok azokkal, akik visszaírnak, vagy éppen azokkal az egyéb ismerkedési lehetőségekkel, ahol több sikeretek van. Ha pedig sehol semmi, csak a nagy köd meg a pártalanság sikertelensége, akkor lehet, hogy első körben önmagatok irányába érdemes indulni és önismerettel rálelni arra, hol is csúsztok el.

Sok kapcsolódó írást találhattok a blogon, íme néhány tipp:

Kövess minket Facebookon vagy Instagramon, hogy ne maradj le a legújabb bejegyzésekről!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük